Fin

Írhatnék csak annyit, hogy "VÉGE". Talán még meg is értenétek, hogy nem lehet csak úgy 3 hónapnyi csodát egy utolsó bejegyzésben összefoglalni, vagy talán úgy éreznétek űrt hagytam magam után és, hogy a mondatból csak a pontot kaptátok meg a tartalom pedig kimaradt.

Olyan most nekem, mint amikor sétálsz valakivel, aki nagyon fontos neked a folyóparton. Mindent aprólékosan megfigyelsz, a zöld csónakot, az összekarcolt padokat, a vízbe lógó faágakat, a csicsergő madarakat. Aztán telnek a napok, hetek és a padot már nem tudod felidézni. Hónapok után a csónak kék színűnek rémlik. Évek múltán már csak az út van előtted és azok a szavak, amiket Ő mondott, vagy csak azt a melegséget tudod felidézni, amit a csendben éreztél azon a tökéletes napon.

Én is így vagyok vele. Legszívesebben mindent becsomagoltam volna, a fehér-fekete kövezett járdától kezdve, a kirakatokig, a mosolygó emberek arcát, a busz útvonalát, az utasok minden rezdülését, a lakás apró díszítő elemeit. Mindenre emlékezni szeretnék, és nem akarom beérni azzal, hogy évek múltán csak halvány foszlányok maradnak.

Ott vannak persze a fotók. Mikor Katival beszéltük, hogy itthon nem fognak érteni minket, akkor nem gondoltam bele, hogy ez mennyire igaz. Szombaton az első dolgok egyike volt, hogy cd-t be a lejátszóba és diavetítés. A többieknek már a vonatút alatt készített 3. kép unalmasnak bizonyult, mert ők tényleg csak a kopár tájat látták. De nekem a vonatablakból készített fotókban benne van a folyamatosan eldőlő bőrönd, a fel és leszálló utasok, a kalauz, Kati izgalommal teli arca és az állandóan megszólaló telefon.

Anyum szerintem sose fogja megérteni, hogy lehetett kihagyni a Picasso múzeumot és helyette inkább a tengerparton heverészni órákat. De én még ma is érzem azokat a nyomokat, amiket a parton fújó szellő, a puha homok vagy a tengervíz hagyott bennem.

Hiába próbálnám az "üres" képekkel és a hozzájuk fűzött magyarázatokkal visszaadni az élményeket, Ti csak az árnyékok körvonalát látnátok, de magát a csodát nem.

Visszaszamlalas

Elkezdodott a visszaszamlalas. 4 nap. Emlekszem,meg az utolso otthon toltott hetre, mikor minden olyan gyortsan telt. Papirokat inteztem, Pecsre utaztam, repulojegyet vettem, sorban alltam a bankban, pannonnal. Anyaval az anyagi tokek utan rohangaltunk, megpihenve gyrost ettunk. (mikre nem emlekszek?:D) Az egesz het olyan rohanas volt.

Es most... itt ulok a szobaban, Soriaban. Egyedul, es ha nem kattogtatnam a billentyuzetet olyan csend lenne, hogy a lelegzetem hallanam. Nincs rohanas, kapkodas, idegeskedes. Nyugalom van, kicsi izgalommal megfuszerezve.

Nem pakolok meg. Nem erzem szuksegesnek. Az olyan lenne, mintha azt varnam mikor mehetek mar el vegre innen.  Pedig nem a tavozast varom, hanem a megerkezest. Az pedig teljesen mas. Hianyzik mar a csalad, baratok, Bombi es a macsekok, ismeros utcak es terek, elfeledett arcok es emberek. De hianyozni fog majd Soria is, a mosolygo lakosaival, nyuzsgesevel, a fagyos munkahelyemmel, Oscar ertelmetlen feladataival, Jose koszoneseivel, a churrosokkal, paellakkal, vinokkal. Az erzeseim eleg vegyesek, es hol a honvagy gyoz, hol pedig az itteni elmenyeim kerulnek eloterbe.

Zaragozaban voltunk a hetvegen, ahol jol telepakoltuk a puttonyunk. Vettunk cd-ket. Jelentem 4 Amaral Cd + koncert dvd, 2 uveggolyoval es 4 gombbal diszdobozban kerult kicsit tobb mint 6 ezer forintba. Szoval jogosan erzem azt, hogy az ev vasarat csinaltuk meg. Elhoztunk meg a boltbol nyelvkonyveket, hogy legyen itthon mibol tanulni. Megtalaltam azt a konyvet is, amibol a spanyoltanarunk masolt ki nekunk lapokat. Nagy betukkel ez allt rajta SUPERIOR (felsofok), khm, no azert meg nem tartok itt, de jot tett az onbecsulesemnek.:) No meg vettem, egy regenyt, de szerintem spanyol boritoval szebb. Most ezt olvasom, es odaig vagyok erte 1. mert ertem, 2. mert a szereploknek hasonlo lelkivilaga van, mint nekem.

Zaragoza foteren felepitettek Betlehemet, eletnagyagu szobrokkal, kovezett jardaval, zold retekkel, hazakkal, szamarakkal, baranyokkal. Volt kis Jezus, 3 kiraly, Herodes, meg a nep: pasztorok, kovacs, arusok, kocsmaros.:) Fantasztikus elmeny volt, Kati rengeteg fotot keszitett es amint lesz egy kis idom es turelmem hozza, felrakom ide a blogba is.:)

Lezaraskeppen megemelitem, hogy az autopalyan Zaragoza fele lattunk egy magyar (tatabanyai) kamiont, aminek ugy megorultunk Katival, hogy legszivesebben megallitottuk volna.:) Hat igen, hazai, innen tavolrol meg egy doboz femnek is, hogy lehet orulni, ugye?

JAMES

Ma hivatalosan is tav-keresztmami lettem.:)
Koszonheto ez Veronak, aki matol egy szegenysorsu afrikai kisfiut tamogat! Buszke vagyok Rad!

O pedig James:

A brassoi

Az egesz ugy kezdodott, hogy kitalaltuk Katival, meg kene unnepelnunk az utolso soriai szombatot. Az elojelek remeknek bizonyultak, elterveztuk az unnepi menut, megvettuk a hozzaillo (vagy nem, de nekunk jol esett) valenciai borokat, es a malu dvd is mar csak arra vart, hogy uzembehelyezzuk a dvd lejatszot.

Eljott hat a szombat delutan, megerkezett Kati es nekialltunk fozni. De errol beszeljen a video:

Majd teli bendovel videokat nezegettunk, zenethallgattunk es ugy elszaladt az ido, hogy mar csak azt vettuk eszre, hogy kilenc ora a borunk pedig fogyoban. Felkerekedtunk hat, az egyik este tizig nyitvatarto boltban feltankoltunk 2 iszonyat minosegu borral, de ez sajnos csak nyitas utan derult ki. Vizzel felhigitva probaltuk ihatova tenni, de vegul a lefolyot ajandekoztuk meg vele. A nagy ivaszat tehat elmaradt, de ugy erzem nem is baj.

Ejjel meg az iwiw-et furkesztuk es mesehosoket jelolgetett be foleg Kati, de aztan en is rakaptam es buszken jelenthetem, hogy Hokuszpok ismeretsegi korebe tartozom. Ejjel egy orakor Tom es Jerry videok szorakoztattak minket, majd hajnali 3 orakor ugy dontottunk, hogy keszen allunk a Malú koncertre. Viszintes testhelyzetbe helyeztuk magunkat es biztosan ez volt a baj, mert a harmadik dal utan megint sikeresen elvesztettuk a fonalat. A koncert tehat erdeklodes hianyaban felbemaradt.:)

Vasarnap nagy reszet bearnyekolta az enyhen komas allapotunk, de a jo hangulat megmaradt. Es ugy erzem meltokeppen unnepeltuk meg az utolso soriai hetvegenket.:) 

Valakitol, aki nagyon kedves nekem

"A jo emberek nem attol jok, hogy nem hibaznak, hanem hogy tudnak bocsanatot kerni es megbocsatani."

Boldog Mikulast!:)

Amig nem kaptam egy sms-t addig le sem esett, hogy december hatodika Mikulas napja van. Helyette csak az fordult meg a fejemben, hogy ez a nap a Spanyol Alkotmany unnepe, no meg, hogy nem kell menni dolgozni.:)

Mindenkinek Nagyon Boldog Mikulast!:)

Jah es ne hagyjatok, hogy a kisgyermekek a google-lel Mikulas kepeket keressen, mert eleg hianyos oltozetueket lehet talalni.:)

A mai naprol...

Termeszetes, hogy ket eloleny, akik valamilyen kulso hatas miatt ossze varnak zarva, egyszer eljutnak arra a pontra, mikor betelik a pohar es kedvesseg minimalis alcajat sem hajlandoak felvenni.

Ilyenkor regen, primitivebb rokonainknal ezt megoldottak bunkoval es bottal, vagy akar puszta kezzel es fogakkal, segitve a termeszetes kivalasztodast. Az erosebb eletben maradt, hasznos tagja lett a nepenek, utodokat nemzet vagy rakapott az oles elvezetere, mert okos emberektol tudjuk, hogy van ilyen, es addig nyirbalta a tarsait meg valaki meg nem fosztotta ot a fejet a nyakaval osszetarto rostoktol vagy esetleg meg el nem kezdtek tisztelni, mint isteni kivalasztotatt. Mert ugye azt senki nem gondolja, hogy az oskorban barmilyen vezetot kezfeltartassal valasztottak meg.

Persze ma mar nem itt tartunk es civilizaltabb ember modjara valljuk, hogy az eroszak rossz. Most irhatnek arrol, hogy ma is vannak olyan emberek, akik nem ezt a modszert kovetik es mint mindenekfelettallo kegyes nagyurak terelgetik az elveszettnek hitt baranyokat, illetve terelgetnek csak hat a negy labu bolyhos allatok nem eppen a rajzfilmekbol megismert baratsagos egyedek, akiknek az eszuk helyen krumpli van, hanem igenis identitassal rendelkeznek es ha balra szeretnenek menni, akkor nekik ne mondja senki, hogy jobb, mert kepesek csoportos szervezkedesbe kezdeni es a feherbol konnyen lesz fekete. 

Visszaterve az eroszakra. Ket tanult ember, akiknek az eszuk is helyen van es nem gondoljak egy sikeres kemiavizsga utan, hogy  ok akkor mar csak egy lepesre vannak valami uj vegyulet felfedezesetol, nyilvanvaloan nem fognak egy nezetelterest kessel dobalozva eldonteni. Aztan ha a kest kizartuk, akkor meg mindig lehet kerulni a masikat, mar amennyire mondjuk egy 4m2-es iroda ezt megengedi. Az elet furcsa jateka, hogy pont ebben a feszult legkorben van egyszerre szukseguk a tuzogepre. Normalis esetben mindketto engedne, de most nem, mint vadaszok a predara ugy csapnak le. Kezdetet veszi a harc, kettojuk kuzdelme a gyozelemert, hogy aztan az egyik szeles mosollyal megelegedve tuzhesse ossze a ket papirt, es azzal a tudattal hagyhassa majd el az irodat, hogy igen ma en voltam az erosebb, gyorsabb. De az alulmaradt se nyugszik bele a veresegbe, es ekkor johet a nyelv, mint az egyik legerosebb fegyver es gyengebbik baratunk is megmutatja a fogat feherjet. Mert a megalazottsagot senki nem kepes elviselni.Es nem a vereseg faj neki, amit a tuzogep miatt elszenvedett, hanem az a kejes mosoly.

Olyan szemelyes

Megfogadtam, meg valamikor az elejen, mikor olyan csoda ert, hogy elnyertem a soria-i szakmai gyakorlatot, hogy itt nem lesznek depis bejegyzesek. Nem fogok sirankozni jelentektelen dolgokon es nem hasznalom ezt a blogot arra sem, hogy az esetlegesen fontosnak itelt emberek miatti kiakadasomat nyomonkovethessetek. Mert semmilyen rossz nem gyurheti le az itteni emlekeket, tapasztalatokat vagy azokat a pillanatokat, melyeket a videoban probaltunk visszaadni Katival kozosen.

Sok mindennel bolcsebb lettem itt, amit otthon nem lattam vagy nem akartam latni. Tuleltem itt egy nevnapot es egy szulinapot, es azert hasznalom ezt a szot, mert mindkettonel volt egy kis melypont reggel, ilyen-olyan okokbol, de most 2 nappal es 2 honappal a hatam mogott visszagondolva rajuk, mind a ketto bekerult kategoriaja  top 3-as listajaba es ez azert nagy dolog. Sok-sok koszonet erte Katinak, mert nagy szerepe volt benne, hogy igy alakult.
Aztan rajottem, hogy egy oszinte level, egy olyan amiben az egesz szivem benne van, ami tokeletes lett, amire legbelul nagyon buszke vagyok, es amire sose jon valasz, sot olyan lavinat indit el, amit nem gondoltam volna... ami miatt kiakadhatnek, vadolhatnek es meg jogos is lenne talan, de nem teszem es igen, ilyenkor lehet nagykepunek titulalni, de kulonbnek erzem magam.
Es egy masik level, amit egy atborozott ejszaka szult, ami kicsit nyers lett es tomor, arra olyan valaszt kapok, melybol hetekig taplalkozhat a lelkem. Vagy a hajnali hat oras sms, amit edesapam irt, hogy boldog nevnapot es igen, hagytam, hogy egy konnycsepp legorduljon az arcomon Neki, Nekem. Majd kilenc orakor egy telefon, es elszakadt a cerna. Nagyapam oreg, kedves hangja, amibol csak ugy aradt a szeretet es az orom. A tavolsag szulte szavak, a hianyzo olelesek, a reg nem latott arcok emleke... es konnyekkel kuszkodve csak annyit tudtam mondani "hianyoztok". Apro dolgok ezek, nagyon aprok, es megis ez ad erot nap mint nap, hogy jobb labam utan emeljem a balt is.

Sokszor annyira erzem, hogy valami kulonlegesnek a resze vagyok, hogy ilyen nem tortenik minden emberrel. Sot neha az is megfordul bennem, hogy egy olyan igazi almot valtok valora, amirol sokan almodozhatnak es amit csak keveseknek sikerul elerni. Es mikor elfog a szomorusag egy-egy pofon utan, mikor hulyenek neznek, mert nem ertek valamit, mikor megalazo munkat vegzek, vagy mikor egyedul ulok a szobaban egy olelesre varva, akkor egy pillanatra elfog a ketseg es ugy erzem ezt nem erdemeltem meg es ilyenkor neha elfelejtem, hogy annyi csodat kaptam az elettol. Remek emberek veszenek korul, akik szeretnek, akikre szamithatok. Kuszobon a diploma es eletreszolo elmenykent beirhatok meg egy kulfodi szakmai gyakorlatot is az eletrajzomba.
Es ami a legfontosabb, mindennap kapok az elettol valamit, amin elmosolyodhatok. Neha ez epphogy csak eszreveheto, maskor pedig ha akarnam se tudnek olyan nagy kiterot tenni, hogy ne utkozzek bele.

De mikor melegsegbe burkolozik a szivem egy kedves cselekedett lattan, mikor az idegen emberek ereztetik velem, hogy fontos vagyok, mikor egy mondatban minden benne van, mikor a mosoly mosolyt szul, mikor a lehetoseg eltemetett kepessegeimet hivja eletre, mikor a jovot en is formalom, vagy mikor csak ulok a padon es visszaguritom a kisgyermek labdajat akkor erzem, hogy az elet szivarvanyai karpotolnak mindenert.

Pillanatok

Amaral - Resurrección